Szerző: Tóth Marianna | jan 1, 2021 | Blog, Vers
Jeges téli hajnalon, Nézek ki az ablakon, Éji álom illanó, Elvitte egy kis manó. Túl a kerti sövényen, Szürke titkok ködében, Álmaimmal elszaladt, Zöld sipkája itt maradt. Elfeledett gondolat, Emlékeket bontogat, Ábrándozva kergetem, Árkon, bokron, berkeken. Hideg...
Szerző: Tóth Marianna | jan 1, 2021 | Blog, Vers
Süvít a szél, s havazik, El sem áll már tavaszig. Hempergünk a subában, Kemencének zugában. Kukoricát morzsolunk, Kenyérlángost majszolunk. Kuckó mélyén kis gyerek, Dunyha alatt szendereg. Pattog a tűz, s felesel, Mikor csutkát keresel. Jégvirágot rajzolunk, Reggelig...
Szerző: Tóth Marianna | jan 1, 2021 | Blog
Hétfőn harisnyába, Kedden kiskabátba, Szerdán szoknyába, Csütörtökön csizmába, Pénteken pendelybe, Szombaton szalagba, Vasárnap meg kalapba, Beteg ne légy tavaszra!
Szerző: Tóth Marianna | jan 1, 2021 | Blog, Vers
Ez egy kerek óra, Itt a mutatója, Éjfélt ütött pontosan, Teljen az év boldogan!
Szerző: Tóth Marianna | dec 3, 2020 | Blog
Egy napon fiatal cipészmester tévedt Szen’mártonba. Nem tudni pontosan honnan jött, de bizonyosan nem a jászságból. Az is lehet, hogy tót volt, de az itteni nép csak „gyüttmentnek” nevezte. Mikor már két kiló sót megevett a faluban, feleségül kérte az özvegy varga...
Legutóbbi hozzászólások